A Fájdalmas Szűzanya (Hétfájdalmú Szűz) emléknapja a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéhez kapcsolódik. A Hétfájdalmú Szűz kifejezés a Boldogságos Szűz Mária egyik megszólítása, mely szenvedéseire utal. A szó szoros értelmében a kereszt alatt álló Mária neve: Fájdalmas Anya. A Hétfájdalmú Szűz kifejezés az életét végigkísérő szenvedések alapján mondja Máriát hétfájdalmúnak (a hét a teljesség száma).
Először a szerviták kezdték ünnepelni szeptember 3. vasárnapján. 1668-ban kapták meg a pápai jóváhagyást. VII. Pius pápa 1814-ben az egész Egyházra kiterjesztette, X. Pius pápa helyezte át az ünnepet szeptember 15-re.
A kultusz eredetét még nem sikerült tisztázni. Kibontakozása valószínűleg a keresztes háborúk Szentföld-élményében és a nyomában születő passió-misztikában keresendő. Fölvirágoztatása körül különösen a koldulórendek, főleg a ferencesek, majd önállóbban a szerviták buzgólkodtak. A kultusz az evangéliumra (Mt 2,13: Egyiptomba menekülés; Lk 2,35: Simeon szavai; 2,48: a tizenkét éves Jézus; Jn 19,25: a kereszt alatt) és a hagyományra megy vissza (Mária hét öröme és fájdalma). A kultusz megalapítójának a legenda János evangéliumott tartja: János nagyon szerette volna látni mennybevitele után a Szűzanyát. Az égbe ragadtatott és hallotta, hogy Jézus nagy kegyelmet ígért azoknak, akik Mária anyai fájdalmát tisztelik. Egy másik változat szerint Nikodémus és Arimateai József azon a helyen, ahol Mária Jézussal a Kálváriára menet találkozott, templomot épített, sőt külön rendet alapított a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Ez lenne a szervita, amelyet később a Hét Szent Alapító Firenzében új életre keltett. A kultusz népszerűsítéséből a ferencesek is alaposan kivették a részüket. A rendre jellemző compassio szinte fölülmúlhatatlan kifejezésre jut Szent Bonaventúra zsolozsmájában és Jacopo da Todi Stabat Mater szekvenciájában. Mindkettő belekerült a római liturgiába, ugyanakkor kiapadhatatlan forrása és mintája lett a szakrális népköltészetnek, a Mária-siralmaknak is. Első magyar nyelvű versünk, az Ómagyar Mária-siralom is ennek az áhítatnak az emléke. A Fájdalmas Szűzanya ábrázolásának sajátos formája a Pietà. A 15-16. sz. képeken a 7 kard Máriát néha gloriolaként veszi körül. A 7 kardnak megfelelő 7 fájdalmat 7 jelenetben is ábrázolták körülötte.
Magyar nyelvterületen is több templom ünnepli kiemelten védőszentjeként a kereszt alatt álló Máriát. A régi magyar szóhasználatban élt még a Fájdalmas Boldogasszony és a Hétfájdalmú Szűz megnevezés is. A Hétfájdalmú Szűzanya Szlovákia védőszentje, ünnepe munkaszüneti nap Szlovákiában. A kultusz központja Sasvár (Šaštín), Szlovákia legjelentősebb Mária-kegyhelye.
