EVANGELII GAUDIUM - II. fejezet (1.rész)

Értékelés:
(0 szavazat)

A második fejezet "a közösségi elköteleződés válságában" alcímet viseli.

Több részletben dolgoztuk fel.

I. A jelen világ néhány kihívása (52÷75)

A közösségi elköteleződés válságban

  1. Hogykezdjünknekiazellemzésnek, törekedjünk nem csak diagnosztikára, de megoldási javaslatra is.
  2. Próbáljunk meg elemezni és megoldási javaslatot adni úgy, hogy az Isten tervének megvalósítására törekedjen az Egyház missziós megújulásának segítségével.
    1. A jelen világ néhány kihívása
  3. Fejlődési sikerek, pl. egészségügy, nevelés (?), kommunikáció. Ugyanakkor a népesség egyre nagyobb hányada mindennapos bizonytalanságban él, minek következtében betegségek terjednek, félelem és reménytelenség. Nő az erőszak, egyre nyilvánvalóbb az egyenlőtlenség.
  4. Nem a kirekesztő gazdaságra
    "Ne ölj! parancs" ellentétben áll a kirekesztésen és egyenlőtlenségen alapuló gazdaságon, ami épp ellenkezőleg - öl. Ételt dobunk ki, miközben máshol éheznek. Az erős fölfalja a gyöngébbet. A társadalom nagy része már nem is a periférián, hanem azon kívül van, miközben nem veszünk róluk tudomást. Már nem csak kizsákmányoltak, hanem egyenesen elutasítottak.
  5. Napjainkra az ember is fogyasztási cikké vált, s a „jóléti társadalmak” polgárai elvesztették az együttérzés képességét. Mindenki önmagával van elfoglalva, s fel sem merül benne, hogy felelős lenne a másikért. „A jóléti társadalom elkábít minket, s nyugtalanok leszünk, ha a piac olyasmit kínál fel, amit még nem vásároltunk meg, miközben a lehetőségek hiánya miatt derékba tört életek csak olyanok számunkra, mint valami látványosság, ami egyáltalán nem zavar minket”. A közömbösség globalizációja, nem az én dolgom, mindenki maga szerencséjének a kovácsa.
  6. Nem a pénz új bálványozására
    E jelenségek mögött a pénz újfajta bálványimádása áll. A pénz nem eszköz, hanem cél. Mindig több és több a cél, hol a határ?
  7. Kevesek bevételei hatványozottan nőttek az elmúlt években, míg „a többség egyre távolabb kerül a boldog kisebbség jólététől”. Ez az ideológia védelmezi a piacok autonómiáját és a pénzügyi spekulációt. Korrupció és adóelkerülés - minden szinten. Az össz érték marad, de egyre többen vagyunk rá? Minimum azt adjuk vissza ami nem a mienk. Sokan szlogenek mögé bújnak és hangoztatják, hogy mennyi mindent adnak vissza, de ez jórészt csak a felesleg egy része.
  8. Nem a pénzre, amely nem szolgál, hanem kormányoz
    Végül a pénz már nem szolgálja az embert, hanem kormányozza őt. Etikát nélkülöző magatartás. Honnan származnak a javak? Végső soron attól, aki a kétkezi munkát elvégzi, de ők vannak a legjobban kisemmizve. Mo-n minimálbéren bejelentettek ezrei, napi 8 helyett 12 óra munka.
  9. Elkerülhetetlen a pénzügyi reform, politikusok szerepe. „A pápa mindenkit szeret, a gazdagokat és a szegényeket is, de Krisztus nevében az a kötelessége, hogy emlékeztessen: a gazdagoknak segíteniük, tisztelniük és támogatniuk kell a szegényeket”. A kulcs a szolidaritás, amely annyira fontos, hogy újra tárgyalja a 4. fejezetben. A pénzügy térjen vissza az etikához.
  10. Nem az erőszakot gerjesztő egyenlőtlenségre
    Az egynlőtlenség erőszakot szül, ami miatt a jólétben élők nagyobb biztonságot erőszakolnak ki. Ez egy öngerjesztő folyamat, amelyet nem lehet hosszútávon fenntartani, mert az egyenlőtlenséget létrehozó társadalmi és gazdasági rendszer gyökerében igazságtalan. Végül lesz egy magas fallal körbevett elit körülvéve a kirekesztettekkel? Egy-két lakópark már hasonlóan működik.
  11. A túlzott fogyasztás következménye az erőszak. Fegyverrel, erőszakkal nem lehet biztonságot fenntartani. Bizonyos esetekben a szegényebb rétegek idomítása, ideológiák kitalálása, hogy maguknak köszönhetik sorsukat. Ugyanakkor ez a népréteg is látja a velejéig korrupt vezetést, robbanásik feszült helyzeteket teremtve. Az elitnek fontos a birka nép, de ez a pásztor nem a jó pásztor. Előrevetíti az oktatás minőségének a romlását.
  12. Néhány kultúrális kihívás
    Modern keresztényüldözés, ideológiák válsága, a szubjektív igazság képe megnehezíti egy olyan közös tervben való részvételt, amely meghaladja a személyes érdekeket és vágyakat. A cél az hogy jól érezzem magam? Vagy inkább a közösség érezze jól magát, és úgy az egyén is.
  13. "Az uralkodó kultúrában a külsődleges, a közvetlen, a látható, a gyors, a felszínes és esetleges foglalja el az első helyet."
  14. Új vallási mozgalmak, egy része fundamentalista, másik része Isten nélküli lelkiséget kínál. Ezek megoldást mutatnak adni a társadalom peremén élők számára, de mindinkább csak kihasználja tudatlanságukat. Vajon ki az ezo TV célközönsége? Az, hogy ilyenek felütik a fejüket, a lelkipásztorok felelőségét is előhozza. Nem az evangélium öröme kerül előtérbe, hanem a túlzott adminisztációs, vagy éppen a túlzott szentségközpontú lelkipásztorkodás. Az egyén nem találja meg a kapaszkodót és menekül más, könnyebnek tűnő irányokba.
  15. A szekularizáció a hitet és az Egyházat a magán- és intimszférára korlátozza. Csökken a bűn és az etika iránti érzék. Az Egyház által támogatott erkölcsi törvényeket össze nem egyeztethetőnek állítja be az egyéni szabadsággal. Az információ özönből szükség van a megfelelő szűrésre, kritikus gondolkodásra, hogy valóban csak az érték jusson el a hallgatóhoz. Ehhez megfelelő nevelésre van szükség.
  16. Még ezeknek ellenére is a közvélemény elfogadja a Katolikus Egyház szerepét és véleményét olyan kérdésekben mint szolidaritás, rászorultakkal való törődés, békével való közvetítés. Azonban figyelnünk kell arra, hogy más, kevésbbé elfogadott kérdésekben is a közjót és az emberi személy méltóságát tartsuk szem előtt nyilatkozatainkban. Embereket könnyebb megszólítani támogatásra, de már nehezebb, hogy aktív közösségi tag maradjon.
  17. A család kultúrális válsága. Az a hely, ahol meg lehet tanulni a különbözőségben való együttélést. A társadalomnak nyújtott szolgálata fölül kell, hogy múlja az érzelmesség és a párra vonatkozó szükségletek szintjét. Vállalt elkötelezettség, akik elfogadják, hogy teljes életközösségre lépnek.
  18. A globalizált individualizmus gyengíti a családi kötelékeket, eltorzulnak a személyek közötti kapcsolatok. Nem az a fontos, hogy én mit adhatok a társamnak, hanem az, hogy együtt tudok-e vele élni. A keresztény hit erősíti a kapcsolatok kiépítését és egymás terheinek hordozását. Sokféle társulások alakulnak ezen nemes célok eléréséért, pl. civil szféra, hagyományörző egyesületek.
  19. A hit inkulturációjának kihívásai
    Egy evangelizált népi kultúra sokkal nagyobb tartalélokkal rendelkezik, mint a hívők egyszerű összege. Nem csak a mennyiség, de a minőség is fontos. Egy ilyen kultúra hordozza azokat az értékeket, amelyek el tudják indítani egy igazságosabb és hívőbb társadalomnak a kifejlődését.
  20. Más az út a hagyományosan katolikus és a más vallási, vagy szekuralizált országokban. Előbbiekre a hagyományra építkezve megőrizni és megerősíteni, utóbbiakban az evangelizáció új formáit kell bevezetni - népi jámborság. Sajnos még van néhány betegség a katolikus hagyományokkal bíró országokban is, amiket orvosolni kell, mint a férfiközpontúság, alkoholizmus, családon belüli erőszak, ritka szentáldozás, babonák, hiedelmek. Sokszor a társadalomben ezek annyira beidegződnek, hogy szemet hunynak fölötte.
  21. A hagyomány néha csak külsőségekben nyilvánul meg. Túlzott ájtatosság és önközpontú hit megélés. Ez nem támogatja a hívők társadalmi nevelését. Az utóbbi időben törés állt be a keresztény hit nemzedékről nemzedékre történő továbbadásában. Sokan csalódást éreznek és nem azonosulnak a keresztény hagyománnyal. A jelenlegi ingerek hátrányosan hatnak a keresztény hit továbbadására, ugyanakkor a befogadás is hiányzik az intézményeinkből.
  22. A városi kultúrák kihívásai
    Az új Jeruzsálem, a szent város, mint cél. Errefelé kell tartanunk, de nem a mesterségesen kialakított környezet segít ebben, hanem Isten iránti fogékonyság, ami bennünk él és viselkedésünkben nyilvánul meg.
  23. A városban különböző életstílusok találkoznak, gyakran a mindennapokat a túlélésért való küzdelem teszi ki (szerintem ez Mo-n a vidékre is igaz, illetve adott régiókra leginkább). A küzdelemben eltűnik a létezés mély értelme, egyúttal a vallásosság is.
  24. Új kultúrák születnek, amelyek rendszerint ellentétes értékrendet képviselnek Jézus tanításaival szemben. Fel kell készülni, hogy ebben a versenyben a keresztény közösségek is helyt álljanak, kihasználva a megfelelő tájékoztatási eszközöket.
  25. El kell érni az evangelizációnak azt a formáját amely megvilágítja Istennel, a többiekkel és a környezettel való kapcsolat új módjait, hogy az alpvető értékek a helyükre kerüljenek ismét. Fel kell ismerni és meg kell találni a városokra jellemző szubkultúrákat, és mindegyiket a maga nyelvén megszólítani. Városokban jelentkeznek a legnagyobb különbségek is, nem véletlen a tüntetések és zavargások gyakorisága.
  26. A város a korrupció, bűnözés, kizsákmányolás és visszaélések melegágya. A város lehetne a kapcsolatok, a találkozás, a szolidaritás helye is, de inkább a menekülés és kölcsönös bizalmatlanság alakul ki. Jellemző a gettósodás, a városnegyedek elszigetelődnek egymástól, ezáltal is növelve a társadalmi kirekesztést és elszigetelődést. Ezek az irányok pont ellentétes irányba visznek mint a kitűzött cél, az új Jeruzsálem. Az evangélium a legjobb gyógyír lehet erre a bajra, jóllehet a jelenlegi evangelizáció túl merev ahhoz hogy ezekre a kérdésekre teljeskörű választ adjon.

 

Megjelent: 2630 alkalommal
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned