Holnapy D. Márton

Holnapy D. Márton

Leírás nélkül.

JAN. 3. VASÁRNAP – KARÁCSONY 2. VASÁRNAPJA

https://youtu.be/n4Tpr8oZTuo

 

KARÁCSONY  2.  VASÁRNAPJA

Gyülekező ének          ÉE 43 1-2

Introitus                      ÉE 517

Kyrie                          ÉE 415

Glória                         ÉE 422

Graduale                     ÉE 518

Alleluja

        dallam                ÉE 425

        szöveg               ÉE 518

Hiszekegy                  ÉE 442

Offertorium                 ÉE 45

Szentségi ének           ÉE 39

Communio                  ÉE 516

Záróének                    ÉE 26

https://youtu.be/LpS2BoLyDpg

SZENT  CSALÁD  ÜNNEPE

Gyülekező ének          ÉE 44

Introitus                      ÉE 517

Kyrie                          ÉE 415

Glória                         ÉE 422

Graduale                     ÉE 522

Alleluja

         dallam                ÉE 425

          szöveg               ÉE 522

Sequentia:                   Laetabundus

Hitvallás                     ÉE 442

Offertorium                ÉE 52

Szentségi ének            ÉE 37

Communio                  ÉE 516

Záróének                    ÉE 41

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből


Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai, fölvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr törvénye előírja: „Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona.” Ekkor kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, „egy pár gerlét vagy két galambfiókát” tisztulási áldozatul bemutatni. És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő ember, aki Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne. A Szentlélek kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, míg nem látja az Úr Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy menjen a templomba, amikor a gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent:
Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, mert szemeim meglátták Szabadításodat, melyet minden nemzet számára készítettél, hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak, és dicsőség népednek, Izraelnek.
Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott. Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám, e gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az ellentmondás jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!”
Ott volt Anna prófétanő is, Fánuel leánya Áser törzséből. Idős volt már, napjai előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd özvegyen érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha, böjtölve és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is odament, dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik Jeruzsálem megváltására vártak.
Miután az Úr tővénye szerint elvégeztek mindent, visszatértek városukba, a galileai Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és erősödött; eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.
Ezek az evangélium igéi.

Lk 2,22-40