Holnapy D. Márton

Holnapy D. Márton

Leírás nélkül.

Életének 81., áldozópapságának 52. évében, 2020. november 6-án visszaadta lelkét Teremtőjének Kovács Gábor pap költő – tájékoztatta szerkesztőségünket Depaula Flavio, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki titkára. Kovács Gábor Sillye Jenő szerzőtársa volt, és többek között három nagyobb lélegzetű alkotás – Perzsa oratórium, Kristályóriás, Jöjj, Lángoló! – szövegkönyvírója.

Kovács Gábor 1940. július 21-én született Budapesten, pappá 1969. június 22-én szentelték Vácott.

Kartalon (1969–72), Újhatvanban (1972–73), Rákosszentmihályon (1973) káplán volt, Rákoskeresztúron (1973) kisegítő lelkész, Mátyásföldön (1973–79), Nagykőrösön (1979–80) káplán, Tóalmáson (1980–85) adminisztrátor, Újpest főplébánián (1985) kisegítő lelkész, Hatvan-Belvárosban (1985–86), Árpádföldön (1986–90) lelkész, Kosdon (1990–92) plébános, a pestszentlőrinceni Szent László-plébánián kisegítő lelkész (1992–94), Külső-Soroksári úton (1994–95) adminisztrátor, Újlakon (1995–2001) kisegítő lelkész.

Plébánosként szolgált a kőbányai Szent Család-plébánián (2001), kisegítő lelkészként Józsefvárosban (2001). Nyugállományba 2001-ben vonult. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyébe 1993-ban inkardinálták.

Temetéséről később rendelkeznek.

*

80. születésnapja alkalmából a portálunknak adott interjúban életéről, szolgálatáról így nyilatkozott:

„Nem vagyok határokat nem ismerő költő, az engedelmességnek pedig a híve vagyok. Gyakran eltekintek egy-egy szó, kifejezés leírásától, amikor úgy érzem, az nem lenne illő egy pap szájából. Nem követnék el bűnt, ha leírnám, de megbotránkoztathatnék vele másokat, ezért helyesebb, ha nem használom. A szövegek alakulnak az emberben. A vers az adatik, nem úgy születik, hogy dolgozom rajta és felépítem. (...)

Semmi mást nem látok, mint egy gyarló, bűnös ember életútját.

Ami számomra kulcs és az életem legfőbb tanulsága, az a pünkösd.

A Szentlélek teszi elfogadhatóvá a keresztet és a föltámadást.”

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak:
A mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás hangzott: „Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!” Erre a szüzek mindnyájan fölébredtek, és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat: „Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!” Az okosak ezt válaszolták: „Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!” Míg azok vásárolni mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult.
Később megérkezett a többi szűz is. Így szóltak: „Uram, uram! Nyiss ajtót nekünk!” De ő így válaszolt: „Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket!” Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát!
Ezek az evangélium igéi.
Mt 25,1-13

Évközi 33. vasárnap

https://youtu.be/3zyZUyR4yQo

Énekrend:

Gyülekező ének          ÉE 149 1-2

Introitus                      ÉE 593

Kyrie                          ÉE 411

Glória                         ÉE 422

Graduale                     ÉE 633

Alleluja

        dallam                ÉE 435

        szöveg               ÉE 633

Hiszekegy                   ÉE 442

Offertorium                ÉE 309 1-5

Szentségi ének            ÉE 171

Communio                  ÉE 597

Záróének                    ÉE 258