Március 4.

Megérteni a Kereszt ékesszólását

Az alamizsnálkodás és a böjtölés, mint a megtérés és a keresztény bűnbánat eszköze szorosan összekapcsolódik egymással. A böjtölés önuralmat jelent, azt jelenti, hogy parancsolni tudunk magunknak és arra is készek vagyunk, hogy elutasítsunk dolgokat, nemcsak az ételt, hanem a szórakozást és más örömöket. Az alamizsnálkodás pedig tágabb értelemben azt jelenti, hogy készek vagyunk megosztani mások örömét és szomorúságát, hogy adakozunk felebarátainknak, főleg a rászorultaknak,és megosztjuk velük nemcsak az anyagi, hanem a lelki javakat is. Éppen ezért kell nyitottnak lennünk mások felé, megérezni különféle igényeiket, szenvedéseiket, szerencsétlenségüket, és keresni - nemcsak anyagi értelemben, hanem szívünkben is - a lehetőséget, hogy segítsünk rajtuk, enyhítsük szenvedésüket, kisegítsük őket a bajból. Így hát, amikor Istenhez fordulunk imánkban, ugyanakkor az emberekhez is fordulunk. Ha igényesek vagyunk önmagunkkal szemben és nagylelkűek másokkal, kifejezzük megtérésünket konkrét és ársadalmi módon is. Az emberekkel, a szenvedőkkel és a szükséget szenvedőkkel való teljesebb szolidaritáson keresztül egyesülünk a szenvedő, megfeszített Krisztussal.

/Szent II. János Pál pápa; Levél a Nagyböjt szelleméről, Vatikán, 1979. február 28./