December 27-én, Szent János apostol napján, a 9 órai szentmise után, Isten áldását kérjük a saját maguk által készített borokra, vagy akár üzletben vásárolt borokra. Gyertek, hozzátok boraitokat!

Egy középkori legenda szerint Aristodemus pogány főpap azt mondta Szent Jánosnak, akkor hajlandó hinni Krisztusban, ha kiürít egy mérgezett borral teli kelyhet és az nem árt neki. A mérgezett bort először két gonosztevővel itatták meg, akik azonnal meghaltak. Szent János először imádkozott, megáldotta a mérgezett boros kelyhet, kiitta, és semmi baja nem lett. Köpenyét a gonosztevőkre terítette, akik feltámadtak. A pogányok a látottak alapján a főpapjukkal együtt megkeresztelkedtek.

Más forrás szerint a borszentelés Szent János apostol tiszteletének egyik legsajátosabb megnyilatkozása. A János apostol ünnepén szentelt bor, az ún. jánosbor a 11. században bukkant föl, s a 12. században már a lovagi udvarokban búcsúzkodásnál, csatába indulás előtt itták. A középkorban a szentek ünnepén a templomban ittak a hívek a tiszteletükre, valószínűleg a pogány libatio (italáldozat) maradványa, keresztény másaként. Az egyház, mely az erősen meggyökeresedett szokásokat nem irtotta, hanem megszentelte, arra buzdította híveit, hogy már ne a pogány istenekre, hanem in nomine Sanctorum et Angelorum („a szentek és angyalok nevében”) emeljék poharukat.

A jánosbor szentírási alapjának tekintik Jézus Jánoséknak mondott szavait: ki tudjátok-e inni a kelyhet, amelyet majd én kiiszom? (Mt 20,22). Részben ezért szerepel János attribútumaként sokszor a kehely. A jánosáldás főleg a premontreiek közvetítésével hazánkban is meghonosodott. Az egyik 15. századi esztergomi Obsequialéban már előfordul: a bornak, vagyis Szent János szerelmének megáldása a karácsony utáni 3. napon. 1499-ben a pécsi misekönyvben is benedictio amoris Sancti Johannis-ként szerepel.

A Szent János-napi borszentelés egyházi magyarázat szerint azt jelenti, hogy ha a hívő buzgó imával veszi magához a nedűt, akkor az megóvja a testi és a lelki bajoktól, az utazás alkalmával fenyegető veszedelmektől, az ördög kísértéseitől.

A bortermelő vidékeken a szőlősgazdák egy kis üveg bort visznek a templomba, majd a megszentelt borból a pincében minden hordóba öntenek egy keveset, hogy ne romoljon meg a hegy leve. A szentelt bort a népi gyógyászatban is alkalmazzák, főként torokfájás esetén.

Szent János apostol ünnepén végzett bormegáldás:

Könyörögjünk!

Urunk, Istenünk! Ajándékozó kezeddel áldd + meg és szenteld meg ezt a bort. Szent János apostol és evangélista közbenjárására áldd meg és oltalmazd mindazokat a benned hívőket is, akik ebből a borból isznak. És miként Szent Jánosnak nem ártott meg a neki adott mérgezett ital, ugyanúgy mindazok, akik Szent János tiszteletére ebből isznak, az ő érdemeiért maradjanak mentesek minden mérgező és ártó hatástól. Add, hogy akik ezt megízlelik, azok szent neved segítségül hívására erőt és üdvösséget nyerjenek. Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen.