December 13. Szent Lúcia szűz és vértanú

Értékelés:
(0 szavazat)
Quirizio da Murano XVI. sz. Szent Lúcia élete Quirizio da Murano XVI. sz. Szent Lúcia élete

Lúcia, Szent Luca (Siracusa, Szicília, 3. sz.-Siracusa, 303. dec. 13.): szűz, vértanú. - Eljegyzett menyasszony volt, amikor beteg anyjával elzarándokolt Cataniába Szent Ágota sírjához, aki megjelent neki és megjövendölte vértanúságát. Anyja gyógyulása után engedélyt kapott az Istennek szentelt, szűzi életre. Hazatérve szétosztotta hozományát a szegények között. Vőlegénye följelentette s Paschasius bíró elé hurcolta, aki arra ítélte, hogy zárják bordélyházba. Ám Lúciát két ökörrel sem tudták elvontatni a helyéről, s mivel sem tűz, sem forró olaj nem ártott neki, tőrt döftek a torkába. Halála előtt még magához vette az Oltáriszentséget és megjövendölte az Egyház békéjét, a keresztényüldözések végét. Sírja fölé hamarosan bazilikát építettek. - Ereklyéit a hagyomány szerint 1040-ben Konstantinápolyba, 1204-ben Velencébe vitték. El nem porladt testét a Szentt Jeremiás és Szent Lúcia templomban őrzik.  -

Ünnepét az Egyház nem véletlenül helyezte dec. 13-ra. E nap a Gergely-naptár (1582) előtt az esztendő legrövidebb, egyúttal a téli napfordulat kezdő napja volt. A középkorban Lúcia nevének a lux szóval való rokonsága révén temetők, temetőkpolnák védősztjének is választották. Az Egyház ugyanis liturgikus imádságaiban azért könyörög, hogy a halottaknak az örök világosság fényeskedjék (et lux perpetua luceat eis). 

Megjelent: 495 alkalommal
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned