Öröm útja 5. állomás
A föltámadt Jézus megjelenik az emmauszi tanítványoknak
P.: Föltámadott az Úr a sírból. Alleluja!
N.: Ki értünk a keresztfán függött. Alleluja!
Tanítványai közül ketten aznap egy faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvanfutamnyira volt, és amelynek Emmaus a neve, és beszélgettek egymással mindarról, ami történt. Miközben egymással beszélgettek és vitáztak, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük. Látásukat azonban mintha valami akadályozta volna, hogy ne ismerjék fel őt. Ő pedig így szólt hozzájuk: Miről beszélgettek egymással útközben? Erre szomorúan megálltak. Majd megszólalt az egyik, név szerint Kleopás, és ezt mondta neki:
Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban?
Mi történt? – kérdezte tőlük.
Ők így válaszoltak neki:
Az, ami a názáreti Jézussal esett, aki cselekedetben és szóban hatalmas próféta volt Isten és az egész nép előtt; és hogyan adták át főpapjaink és főembereink halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg. Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt. De ma már harmadik napja, hogy ezek történtek. Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket, akik kora hajnalban ott voltak a sírboltnál, de nem találták ott a testét; eljöttek, és azt beszélték, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt hirdették, hogy ő él. 24El is mentek néhányan a velünk levők közül a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok beszélték; őt azonban nem látták.
Akkor ő így szólt hozzájuk:
Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták! Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?
És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt.
Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. Ő azonban úgy tett, mintha tovább akarna menni.
De azok unszolták és kérték:
Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már!
Bement hát, hogy velük maradjon. És amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és nekik adta. Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük.
Ekkor így szóltak egymáshoz:
Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat? Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket. Ők elmondták, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak. Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtöréséről. (Lk 24, 13-35)
Atlasz Gábor képén az emmauszi tanítványok, hétköznapi emberek. Egy idősebb, balról, és egy fiatalabb, szinte diákkorú tanítvány jobbról. Kezeik, testmozdulatuk felerősített gesztusok, a XVII. századi festő elődöket idézik (Caravaggiót?). Ugye lángolt a szívünk, amikor útközben beszélt hozzánk – ez érződik ki a jobb oldali tanítvány mozdulatából. (Ők nem apostolok, hanem a szélesebb tanítványi körhöz tartozók voltak). És szinte „kihátrálva” a képből ott van Jézus is, amint még kezei az asztal fölött megtörik a kenyeret, de ő mintegy eltávozva közülük a kenyértörés csodájával magukra hagyja az elképedt tanítványokat. Csak az árnyékok maradnak… M
A képről és festőjéről:
Atlasz Gábor: Emmauszi vacsora 2018
A kép festője kortárs magyar képzőművész. Önéletrajza saját honlapja alapján:
Atlasz Gábor 1966 - ban született, Szegeden, 1984 óta Budapesten él és dolgozik.
Festőként diplomázott 1994–ben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, mestere Veress Sándor László volt. 1996-ban elvégezte a mesterképzőt. Ugyanitt az egyetemen 2003–2008 között rajz-festést tanított, tárgyrestaurátor szakon. Képei egyaránt szerepelnek hazai és külföldi kiállítótermekben, számos egyéni és csoportos kiállításon voltak láthatók.
1984 óta fut párhuzamosan, egyedi jelenségként regisztrálható festészeti és mozgásszínház - rendezői munkássága, számos képzőművészeti, nagy festőelődök élete és művei ihlette színházi előadás írója és rendezője.
A mozgásszínházi és egyben festő látásmóddal megrendezett összművészeti, színházi, tánc-performanszai sajátos módon ötvözik a zene, a színház és a festészet nyújtotta műfaji, formai lehetőségeket.
Portréfilm a művészről: https://www.youtube.com/watch?v=NcZfDTWmFGE
Wehner Tibor művészettörténész:
„Atlasz Gábor új festői korszakában nyitott, titkokkal és kételyekkel telített, feloldatlan feszültségekben izzó, de talán pontosan ezért termékenyítő hatású, a valóságos és a transzcendens világok közötti átjárásokat nyitó, a jelenkorra reflektáló művekkel gyarapította a jelenkori magyar piktúrát.„