A SZENT NORBERT-OLTÁR TÖRTÉNETE

Értékelés:
(0 szavazat)

SztNorbertoltar

 

A zsámbéki Keresztelő Szent János plébániatemplom északi mellékoltárának oltárképe ez a festmény, amelynek jobb alsó sarkában Vaszary János festőművész szignója olvasható az 1897-es dátum kíséretében. 

Szigno 

A barokk plébánia templom három oltárképét eredetileg a budai Vogel (Vogl) Gergely festette 1754-ben. Sajnos mindhárom barokk kép elveszett az idők viharaiban, de két mellékoltár barokk retabuluma és barokk szobrai megmaradtak. Az északi mellékoltár eredetileg Szent Kereszt oltár lehetett (ezért rajta az „Erlöser der Welt” felirat), majd a XIX. században Szent Anna képe került a – feltételezhető – passió jelenet helyébe. A II. világháború végén, 1945 februárjában, a budai kitörés idején, tüzérségi belövést kapott a templom Észak felől, amely ezt az északi mellékoltárt is erősen megrongálta.

A Fényi Ottó O.Praem. (1917–2002) nevével összeforrott „zsámbéki újrakezdési kísérlet” 1959-es kudarca után, amely a zsámbéki Öregtemplom helyreállítására fókuszálva a közösség helyreállítását célozta, nem adta fel Fényi Ottó a zsámbéki újrakezdés álmát. Ha nem a hegyen, a középkori templomnál, akkor a barokk templom körül legyen premontrei jelenlét. Ehhez jól használta az ötvenes évek elejétől Zsámbékon kiépített kapcsolatait, többek között Zadravecz István (1884–1965) ferences tábori püspökkel, akinek kényszer lakhelye1965-ben itt bekövetkezett haláláig tíz éven át a zsámbéki plébánia volt. Ottó atyának különleges képessége volt az egyszerű emberek („melósok”) megszólítására is. Jó barátságot ápolt például az Öregtemplomot gondozó Zátonyi (Zirkelbach) családdal is, jól tudta a helyieket lelkesíteni, összefogni, akik az 1949-es sváb kitelepítés és a felvidéki, jászsági betelepítések után meglehetősen heterogén közösséget alkottak, sok feszültséggel. Még az 1953 óta plébánosként itt működő Varga Lajost (1913–1995) is (akit „békepapként” tartottak számon, és akit Fényi Ottó is félt beavatni a rend bensőbb titkaiba) magával ragadta Ottó atya lelkesedése, ahogyan az a Székesfehérvári Püspöki Levéltárban őrzött levelezésből kitűnik. A kor sajátossága szerint persze a plébános és Shvoy Lajos (1879–1968) székesfehérvári megyéspüspök levelezése csak a plébános lelkesedéséről szólhatott…. De ez kétségtelenül hozzájárult Fényi Ottó atya céljának megvalósulásához, történetesen, hogy Zsámbékon a premontrei múlt egy újabb jellel legyen megerősítve.

A festmény, a rendi hagyomány szerint, az Esztergomi Ősrégi Szemináriumból került Schwarz-Eggenhofer Artúr (1890–1969) főegyházmegyei kormányzó ajándékaként a templomba. Rubint Ferenc (1935–2007), aki később premontrei szerzetes lett, esztergomi növendékként, a kép alatt ült, a szeminárium refektóriumában. A hagyomány szerint egy, a rendalapítókat ábrázoló sorozat tagja lett volna ez a kép.

A kép létéről a festővel foglalkozó szakirodalom mindeddig nem tudott.

A kép tárgyának azonosításához az 1960-as ajándékozás szolgál támpontul. A képen látható attribútumok egyértelműen alátámasztják, hogy Szent Norbertet ábrázolta a festő. A fiatal, szakállas szent aranyhímzéssel díszített fehér miseruhát visel, felette érseki pallium. Az oltártól a nép felé fordulva éppen szentségi áldást ad. Egy-egy térdelő ministráns tartja az ékkövekkel díszített alacsony infulát (püspöksüveg) és a szintén drágakövekkel díszített bakulumot (pásztorbot), csigájában kereszttel – a püspöki inszigniákat (nem érseki kettős keresztet, ahogyan sok Norbert képen, szobron látható). A harmadik ministránsfiú, az oltárlépcsőn térdelve, füstölővel incenzál, száll felfelé a tömjénfüst.

Puspoksuvegpasztorbot

Szent Norbert különleges, áttört, szecessziós jegyeket mutató monstranciát emel a magasba, a premontrei rend alapítójának legjellemzőbb attribútumát, és bár ez a forma az ábrázolásokon általános, mégis kissé anakronisztikus, hiszen Szent Norbert korában, a szentségmutatónak ez a formája még nem létezett. Szent Norbert fehér, a stipest elfedő, körökbe írt kereszt motívumokkal díszített csipke szegélyű terítővel lefedett oltár előtt áll, rajta egy pár aranyozott, csavart oszloptörzsű, román kockafejezetben végződő gyertyatartóban gyertyák égnek.

monstranciaterito

Az oltár jobb oldalán sejtelmesen rejtőzködő alak tűnik elő gyertyalángból és a templomi tömjénezőből előgomolygó füstködben. Az alak Tanchelin lehet, akinek oltáriszentéges eretnekségével Szent Norbert Antwerpenben megküzdött. Sajátos megjelenítése ez a tévtanítóval és tanításával való küzdelemnek. A hagyományos Norbert ábrázolások inkább a szent lába alá helyeznek ilyen furcsa diabolikus alakot, mint aki lábbal tiporja az eretnekséget.

Az oltár bal oldalán, egy párnán, bezárt könyv fekszik, amelyből jelző-szalagok lógnak ki. Valószínűleg misekönyv, vagy szertaráskönyv lehet. Az oltár jobb oldalán hasonló párna üresen.

 

Misekönyv

Amennyiben a mű eredetileg is Esztergomba készült 1897-ben, akkor a megrendelő minden bizonnyal Vaszary Kolos (1832–1915) pannonhalmi főapát, bíboros-hercegprímás, (1891–1912 között esztergomi érsek), a festő nagybátyja lehetett. Apja halálát követően a hercegprímás pártfogásába vette a fiatal festőt, és olyan nagyívű templomi megbízásokat juttatott neki, mint például a nagyradai plébániatemplom (Szent István országfelajánlása, 1894), a balatonfüredi kerek templom (Krisztus a kereszten, 1896), valamint az esztergomi belvárosi templom főoltárképe (Szent Péter és Szent Pál Rómában, 1896).

A zsámbéki plébániatemplom Szent Norbert-képe tematikusan, stílusában és méreteivel is beilleszthető ebbe a sorba. Vaszary Bizánci Madonna című, lappangó alkotása ugyanabban az évben készült, mint a zsámbéki kép. A Szűzanya és a gyermek Jézus frontális beállítása, szuggesztív tekintetük, a gazdagon hímzett drapériák ábrázolása, az aranyozott felületek alkalmazása és az archaizáló, már-már misztikus ábrázolásmód alkalmazása rendkívül hasonlóvá teszi a két művet.

A szegény sorból származó Vaszary Kolos egyházi támogatással volt a keszthelyi premontrei főgimnázium tanulója. Hálája jeléül 1897. május 25-én, egykori gimnáziumának tanulói részére 50.000 koronás alapítványt tett. Talán ehhez a hálához kapcsolódik a Szent Norbertet ábrázoló festmény megrendelése is.

Oltarkepek

A zsámbéki premontreiek számára Vaszary Szent Norbert oltárképe identitásképző mű, amely az illegalitás éveiben reményt nyújtott, és megalapozta a rend rendszerváltozás utáni igényét a zsámbéki plébániára (ma a Gödöllői Premontrei Apátsághoz tartozó plébánia), amelyet Szakos Gyula (1916–1992) székesfehérvári megyéspüspök, rögtön 1989-ben, a rend lelkipásztori szolgálatára átadott.

Megjelent: 671 alkalommal
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned