Október 13. Boldog Pierre-Adrian Toulorge premontrei áldozópap, vértanú

Értékelés:
(0 szavazat)

Pierre-Adrian Toulorge (1757. nov. 9 – 1793. okt. 13)

XV. Lajos uralkodása alatt született Franciaországban - az Alsó-Normandia-i Muneville-le-Bingard-ban – egyszerű munkás-családban. Már egészen fiatal korában papi hivatást érzett, így lett kollégista, majd papnövendék a közeli Coutancesben. 1782-ben 25 éves korában szentelték pappá. A Doville-i plébánia, ahová kinevezték, a Blachelande-i premontrei apátságnak volt alárendelve. A fiatal papban fokozatosan éledt fel a vágy, hogy csatlakozzon a kanonoki közösséghez. 1787-ben ölti magára a fehér habitust. Noviciátusát a Beauport-i apátságban tölti, majd visszatérése után, 1788 nyarán leteszi fogadalmait. Sem az ifjú kanonok, sem senki akkor még nem gondolja, hogy alig egy év múlva a világ a feje tetejére áll.

Az 1789-es forradalommal véget ért a monarchia. Az alkotmányozó nemzetgyűlés elrendelte az egyházi ingatlanok államosítását, a kolostorok bezárását, a szerzetesrendek feloszlatását. A papságról rendelkező polgári alkotmányra (la Constitution civil du Clerge) esküt kellet tenni. Aki ezt megtagadta, azt üldözték. Pierre-Adrien Toulorge sok száz paptársával a száműzetést választotta. Jersey szigetére menekült. Itt megérti tévedését, hogy nem lehet a papi esküjét feladni, és nem teheti meg, hogy önként száműzetésbe vonul. Úgy dönt, hogy titokban visszatér Normandiába. Portbailnál száll partra és kilenc hónapon át fehér reverendájában házról házra járva, szolgáltatja ki a szentségeket.

1793 szeptember 2-án a vándorlástól legyengülve egy csűrben fogják el. Letartóztatják, és Carentan börtönébe viszik. Miután bevallja, hogy ő a is Jersey szigetére menekült papok közé tartozik, halálra ítélik. Vértanúsága előestéjén ezt írja barátjának: „Miképpen lehet, hogy nekem vétkesnek jut a boldogság, hogy részem lehet a vértanúság koronájában. Holnap oltalmazód lesz a mennyben.”

Megjelent: 9 alkalommal
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned