[center]Evangelii Gaudium Negyedik fejezet II. A szegények társadalmi befogadása [/center] [right]„…a hit nem bizonyosság, amely ne tenné lehetővé a kételyt. Igazságészlelés, igazságfelfogás, amely soha nem is szabadul meg minden kételytől, mert önkéntes választás, és mert ez az igazság nem szemmel látható. A hívő nem érzi magát kényszerítve a hitre. A hit azt jelenti, hogy ajándékba adja az életét, utat választ.” Jose Comblin
5A vakok látnak, a sánták járnak, a leprások megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak föltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az evangéliumot. 6Boldog, aki nem botránkozik meg bennem. Mt 11,5-6[/right]
186. A szegényekhez és a kirekesztettekhez mindig közel álló Krisztus…
[b]Istennel egyesülve meghallunk egy kiáltást[/b]
187. Ha süketek vagyunk (,,,) a szegények kiáltásának meghallására, akkor kirekesztődünk az Atya akaratából. A szegények iránti szolidaritás hiánya azonos az Isten szeretetének elutasításával. 188. … e kiáltás meghallásának követelménye (!!) a (…) kegyelem felszabadító hatásából következik. Új mentalitás kialakítását követeli meg a javak kisajátításával szembeni elsőbbségében való gondolkodás. 189. a szolidaritás annak a spontán reakciója, aki felismeri (…) a javak (…) egyetemes rendeltetését. A szolidaritás az, hogy visszaadjuk a szegényeknek azt, ami megilleti őket. Ennek strukturális változás lesz az (kívánatos) eredménye. 190. A béke alapja nemcsak az ember, hanem a népek jogainak tiszteletben tartása, mivel ez a Föld egyetemlegesen az egész emberiségé. A születés geográfia helyének jellemzője (gazdagsága) nem eredményezheti az oda született ember kisebb méltóságát. A szerencsésebbeknek le kell modaniuk bizonyos jogaikról. … lehetővé kell tenni, hogy (minden nép) a saját erejével legyen sorsa kovácsa. 191. Braziliai püspökök kiáltványa: „van elegendő élelem mindenkinek; az éhség a javak és a jövedelmek rossz elosztásának következménye.” 192. Nem csak az élelemről eléréséről van szó, hanem a neveléshez, az egészségügyi ellátáshoz és a munkához való jogról is. A munka ugyanis az, amely a kreativitás, a részvétel és a szolidaritás kapcsán fejezi ki az emberi méltóságot. Ehhez kapcsolódik az igazságos bér és a közös javakhoz való hozzáférés is.
[b]Az evangéliumhoz való hűség, hogy ne fussunk hiába[/b]
193. Az Irgalmasság alapvető parancs. Az irgalmasság „befedi a bűnök sokaságát”. 194. A bibliai buzdítások határozottan serkentenek a szegények iránti szeretetre, alázatos és nagylelkű szolgálatra, igazságosságra és irgalmasságra. Érdekes: az ortodoxia védelmezőivel szemben gyakran azt a vádat emelik, hogy (…) vétkesen cinkosak (…)a az igazságtalan élethelyzeteket fenntartó politikai rezsimekkel. 195. Az evangélium szépségének megbízható jele, hogy nem marad el az utolsókkal való törődés. 196. A társadalomban nagy a kísértés az elidegenedés kapcsán az emberek közötti szolidaritásról való megfeledkezésre.
[b]A szegények kiváltságos helye Isten népében[/b]
197. Jézus életének minden mozzanata a szegények között zajlik: Mária egy elhagyatott faluban él; gerlét (a legolcsóbb áldozatot) mutat be áldozatul, „éheztem és ennem adtatok”, stb. 198. A szegényekkel való törődés elsődleges teológiai kategória. „Ezért vágyom egy szegényeket szolgáló szegény Egyházra!” A szegények sok mindenre képesek megtanítani bennünket – akárcsak azok a személyek (pl. a haldoklók), akiknek úm. nincs veszíteni valójuk. 199.A feladat nem elsősorban az szegényeket szolgáló aktivitás, hanem elsősorban a másik iránti figyelem, amellyel „önmagunkkal egy valóságnak tekintjük őket”. Ha szeretik a szegényt, akkor „nagy értéknek tekintik őt.” A legszegényebbekkel való törődés nélkül az evangélium hirdetése érthetetlenné válik és (…) szavakba fullad. 200. Legnagyobb a spirituális figyelem hiánya. Nem mulaszthatjuk el, hogy (mi, gazdagok – a szerző) felkínáljuk nekik az Isten barátságát, áldását, szavát , a szentségeket és a hitbeli növekedés és érlelődés útját. (Ez olyan, mintha a szegény egyúttal képzetlen, alacsony IQ-jú és buta lenne, de mi, az okosok… - a szerző) 201. Senki nem vonhatja ki magát a szegényekkel való foglalatosság alól. „(…) a szegények és a szegénység evangéliumi értelmezése mindenkire vonatkozó követelmény.”
[b]A gazdaság és a bevételek elosztása[/b]
202. A szegénység strukturális okainak megoldása alapvető feladat; elmulasztása újabb válságokba sodor. Ennek eszközei: a piac abszolutizálása, a pénzügyi spekuláció. Az egyenlőtlenség a társadalmi bajok gyökere. 203. AZ emberi személyek méltósága (=dignitas) és a közjó – többnyire kiüresedett szólamok a mindennapokban. A kényelmes közömbösség minden tartalomtól megfosztja ezeket az aktív fogalmakat. 204. Az igazságos fejlődés többet követel a – piac törvényei szerint működő – gazdasági fejlődésnél. Szociálisak a célok: bevételek jobb elosztása, segélyezés, támogatás. Hibás megközelítés, hogy a munkaerőpiac (helyesen: alkalmazottak) csökkentésével akarják növelni a jövedelmezőséget. Ez kirekesztést eredményez. 205. A politika a közjót szolgálja – feltéve, hogy a politikusak hiteles párbeszédet folytatnak. A szeretetnek kell a vezérelvnek lenni a családi- és a társadalmi szinten is. 206. A gazdaság (miután a Föld zárt rendszer – a szerző) totális rendszer, nem lehet helyi megoldásokat találni. Közös cselekvésre van szükség. 207. (az egész bekezdés alapvetően fontos) „Amilyen mértékben nyugalmat akarnak maguknak az egyházi közösségek, oly mértékben kockáztatják önnön feloldódásukat, még ha beszélnek is a szociális kérdésekről vagy bírálják is a kormányokat. Könnyen úgy járhatnak, hogy alámerülnek a vallásos gyakorlatokkal, terméketlen összejövetelekkel vagy üres szócséplésekkel leplezett világias lelkiségben.” 208. Mentegetőzik: nem bántani akar, hanem ráébreszteni a szavaival a közönyös, individualista és önző mentalitásban lévőket.
[b]Gondot viselni a törékenységre[/b]
209. A kereszténeknek törődniük kell a Föld legtörékenyebb lényeivel. A jelenlegi társadalmi mentalitás szerint nem érdemes ilyenbe beruházni. 210. Szegénység és törékenység újabb formáiban kell felismerni Krisztus szenvedését: hajléktalanok, drogfüggők, menekültek, bennszülött népek, magányos öregek, elhagyottak, elvándorlók. „Miután én egy határok nélküli Egyház pásztora vagyok” – nyitottságra buzdít a bevándorlókkal új kulturális szintézis megteremtésére. - aktuálpolitika. 211. Emberkereskedelem: prostitúció, koldulásra kényszerített gyerekek, gyermekmunka. Bűntársak, cinkosok vagyunk, ha félrenézünk ezeket látva. 212. Nők: kirekesztett, bántalmazott és erőszak áldozatává válók- miközben naponta válnak hősökké s családjuk védelmében. 213. Születendő gyermekek: ők a legvédtelenebbek és legártatlanabbak, akiktől meg akarják tagadni az emberi méltóságot. „Az emberi lény minden helyzetben és fejlődésének minden fázisában szent és sérthetetlen. Célját önmagában bírja és soha nem szolgálhat eszközként más nehézségek megoldására.” 214. A születendő élet védelme olxan alapvető tanítás, amely nem lehet tárgya semmiféle modernizációnak. Ezzel együtt keveset tettünk az ilyen helyzetben lévő nők megsegítésére. 215. Az élet teljessége – és nem csak az emberi, hanem a teljes környezetünké – védelmet kell élvezzen, mert az ember szervers része ennek az egésznek, miközben folyamatosan pusztítja. 216. Keresztényként hivatásunk a nép és a környező világ törékenyégének gondozását – együtt, egységben, nem elkülönülten.